Az előzményeket itt és itt olvashatjátok.

Fogalmam sincs, hogy mások hogy jutnak hozzá a tesztjük eredményéhez. Én a mai napig nem láttam magát a leletet egyébként, pedig 3 hete vették az első mintát. A hivatalos információ az volt, hogy megkapja a háziorvosom, és ha van ügyfélkapum, akkor azon keresztül én is. Lehet hogy a dokim megkapta, ezt a mai napig nem tudom - a tapasztalat az lett, hogy ha én nem keresem, akkor ő sem fog, az ügyfélkapun keresztül pedig nem jött egy árva üzenet sem.

A tesztem eredményéről a kerületi ÁNTSZ (most éppen: Kerületi Kormányhivatal Népegészségügyi Osztály) tájékoztatott, a múltbéli szoros viszonynak köszönhetően Messengeren. Szomorú egyébként, hogy mennyire túlterheltek a járványügyi felügyelők a COVID miatt, és erről még csak nem is hallani a hírekben. Vannak olyan kerületek, ahol más, a kormányhivatal keze alá tartozó embereket rendeltek oda segítség gyanánt, de így se győzik a munkát. (Megjegyzem nem tudom, hogy én mennyire lennék lelkes, ha mondjuk a gyerekvédelmi hivatalnál dolgoznék, és egyszer csak közölnék, hogy holnaptól az ÁNTSZben dolgozom...valószínűleg nem tűrném el.).

Az elképesztő adminisztrációs terhek miatt azonban hatékonytalanná válik a rendszer - mind én, mint a kontaktjaim túl későn kapták meg a határozatot, amikor már a karantén kötelezettség gyakorlatilag lejárt. Így jelentős részben azon múlt a fertőzés továbbterjesztésének megakadályozása, hogy a kontaktjaim mind komolyan vették a potenciális fertőzés lehetőségét, fegyelmezetten viselkedtek és nem mászkáltak szerte szét. Szerencsére végül egyikük sem kapta el a fertőzést, ellenben kaptak némi ízelítőt azokból az attrocitásokból, amit nekem is át kellett és kell a mai napig élnem - immár gyógyultként.