Mik azok a testvérvárosok?

2021. január 04. - Frank S. Casetti

Akármikor utaztam valahova, az "Isten hozott!" tábla alatt ott voltak a testvérvárosok és sosem tudtam mi az. Most utána jártam!

Mellesleg nem Isten, hanem a kocsim hozott, de ez már mellékes.

A testvérvárosok alapötlete szerint egy-egy politikailag és/vagy földrajzilag távol eső kis- vagy nagyváros partneri viszonyt alakít ki egymással, hogy az emberek közötti és a kulturális kapcsolatokat erősítsék. Magyarországon ezeket a várospárokat testvérvárosoknak, Európa más részein ikervárosoknak, vagy barátságvárosoknak, német nyelvterületen partnervárosoknak, Észak-Amerikában és Ausztrálázsiában nővérvárosoknak, a Varsói Szerződés tagállamaiban fivérvárosoknak hívják. A testvérvárosoknak gyakran (de nem mindig) hasonló a méretük és lakosságszámuk. Időnként a városnál nagyobb területek is partnerségre lépnek, mint például a kínai Hajnan tartomány és a dél-koreai Csedzsu-sziget.

A koncepció hasonló a levelezőtársakéhoz, csak itt egész városok a „társak”. A gyakorlatban sokszor diákcsereprogramokban, gazdasági-kulturális együttműködésben teljesedik ki a partnerség.

A testvérvárosok kialakításának gyakorlata Európában a második világháború után alakult ki, abból a célból hogy az európaiakat közelebb hozza egymáshoz, elősegítse egymás jobb megértését és a határokon átívelő projektek létrejöttét. Az együttműködés egyik korai példája 1947-re tehető, amikor a bristoli városi tanács öt „vezető polgárát” Hannoverbe küldte jószolgálati küldöttségbe. Bár még mindig Európában a legnépszerűbb, a testvérvárosok koncepciója a többi kontinensre is átterjedt.

Végül, íme Budapest testvérvárosai: