Voltam én is karanténban, mivel szoros kontaktszemélynek minősültem, ezért írtam egy naplót én is, ami segíthet azoknak, akik otthon vannak, de nem súlyosok a tüneteik, vagy tünetmentesek.

Karantén napló, első nap
Szóval, ja… Szar volt megtudni, hogy szoros kontaktszemélynek minősülök, ezért itthon kell lennem. Egyből felhívtam a főnököt, elmondtam neki, hogy mi van és azt is, hogy nem megyek be emiatt, amit hála égnek megértett, illetve a segítségemre is volt mindenben, így a tesztemet is kifizették nekem. Szóval ebből a szempontból szerencsésnek mondhatom magamat. Reggel már fejben összeraktam, hogy miket fogok az nap csinálni, de természetesen semmi nem valósult meg belőle, mert inkább átaludtam a napot. Ez a legjobb a karanténban: büntetlenül aludhat az ember, ameddig akar, mert az esik neki jól. Nem csörög a mobil, sőt ki is kapcsoltam. Nem kell korán kelni és senkit nem érdekel, ha csak WC-re megyek ki egész nap, amúgy az ágyban döglöm. Főleg nem a macskáimat. Szóval az első napom alvással telt.

Karantén napló, második nap
Nem voltam valami aktív előző nap, úgyhogy ma már alkotnom kellene valamit. Ehelyett aludtam délig, aztán csináltam egy kis rágcsát és egész nap filmeztem/sorozatoztam. Egy újabb csodálatos nap, ami semmit tevéssel ment el és annyira voltam produktív, mint egy kiló krumpli.

Karantén napló, harmadik nap
Na most már tényleg erőt veszek magamon, tegnap a telefonomat is visszakapcsoltam. A barátaim, akiknek jeleztem, hogy lehet én is elkaptam ezt a szart, mind tartották bennem a lelket, hogy ne érezzem magam itthon egyedül. Innen is köszi srácok! Az ébresztőmet legalább hatszor tettem szundira, mire méltóztattam kimászni az ágyból. Aztán leültem a gépem elé egy kis rágcsával, hogy játszhassak azokkal a játékokkal, amikkel eddig akartam, de soha nem jutott rá időm. Közben azon járt az agyam, hogy illene valamit kezdenem magammal, mert kezd nagyon gáz lenni a dolog. Van néhány szabadnapom, amire annyira vágytam, elterveztem egy csomómindent és mit csinálok?! Semmit! De kit érdekel, ha így érzem jól magam?! Senkit!

Karantén napló, negyedik nap
Online elintéztem a PCR tesztet egy magánklinikán. Eddig tünetmentes vagyok, ezért nem is aggódom. Ha negatív lesz a tesztem, akkor mehetek vissza dolgozni, ha pozitív, akkor kapok még 14 nap házi őrizetet. Sosem értettem azokat, akik rinyálnak, mert unatkoznak otthon. Emberek! Ez olyan, mintha szobafogságban lennél, csak van annyi előnyöd, hogy nézheted a tévét, játszhatsz a gépeden és van mobilod, amivel tudsz kommunikálni másokkal. Viktor a fél életét edzőtáborokban töltötte. És akkor  mi van?! Én a fél életemet szobafogságban töltöttem! Gyerekkorom óta erre készülök és most végre megtérült az a sok bünti, amit kaptam! Amúgy nem. Valójában nem erre készültem. De menőn hangzott. Mivel a tesztet, csak másnap este csinálják meg és két nap az eredményig, van még három napom biztosan, amit produktívan tölthetek. Neki álltam takarítani a lakást. Szerintem ennyire alaposan, még semmit nem takarítottam ki. A-Z-ig mindent IS kidzsuváztam. Ezzel el is ment nagyjából az egész nap.

Karantén napló, ötödik nap
Ma lesz a tesztem. Még mindig tünetmentes vagyok. Ahogy hallottam, nem lesz kellemes. Mint egy hardcore pornó, amiben ledugják a csaj torkán a hosszú eszközt. Aztán az orrába is küldenek egyet. Lelkiekben erre már kész voltam, de arra nem, hogy a teszt előttem nem ehettem, ihattam, dohányozhattam, moshattam fogat hat órával. Ami vicces, mert mindenhol mást mondanak, de betartottam. S mivel rengeteg időm volt addig és az alapanyagokat is megvettem már korábban, neki álltam a felújításnak is. Meglepően gyorsan halad az ember, ha kipihent és meg van minden, illetve már korábban, alaposan átgondolta, hogy mit, hogyan szeretne. Amikor eljött az idő, fogtam a maszkomat, megindultam és kiderült, hogy rossz címet adott meg a csaj. Nem jó dolog összekeverni a Váci utcát a Váci úttal. GPS a legrövidebb út miatt, közben telefonálok, hogy késni fogok. Itt közölték, hogy akkor átteszik, én közöltem, hogy biztosan nem, mert ha nem keveri össze a call-centeres kislány a helyeket, akkor nem késnék, szóval türelmesen megvárnak. Volt egy kábé tíz perces verbális harc, amit megnyertem, bár ennek az volt az ára, hogy hallgatnom kellett a turbékoló patkányok nászának zenéjét, amíg várakoztattak. Sikeresen odaértem és levették a mintát, ami nem volt kellemetlen, mert csak buzerálták a szájpadlásomat. Haza érve rendeltem egy pizzát és elkezdtem filmezni, aztán elaludtam.

Karantén napló, hatodik nap
Eddig egész jól telt a karanténom. Még mindig tünetmentes vagyok, a felújítás alakul és már csak idegőrlően várakoznom kell a holnapi eredmények miatt. Kora reggel keltem kivételesen. Csináltam egy egész korrekt reggelit, majd neki estem az ebédnek is. Amíg az főtt, a laptopon megterveztem egy könyvet, amit a későbbiekben meg is írok. Edzeni nem igazán akartam, mert ahhoz lusta vagyok. Szóval helyette levettem a polcról egy könyvet és elkezdtem olvasni. A hatodik napon kiolvastam két könyvet, és ha hiszitek, ha nem, nagyon jól esett. A barátaim, családtagjaim és a főnököm végig tartották bennem a lelket, hogy nem lesz gáz, akkor sem, ha pozitív lenne az eredmény. Voltak, akik szívták a véremet, voltak, akik empatikusak voltak, de mind nagyon jól esett, hogy őszinte legyek.

Karantén napló, hetedik nap
Ma van a nagy nap. E-mailben várom az eredményt. Annyira már nem izgulok, mint az elején, mert beletörődtem abba is, ha pozitív és abba is, ha negatív. Olyan 10 óra körül jött meg és negatív lett. Más nap már mehettem dolgozni, ami valahol számomra kicsit szomorú volt, mert el voltam itthon és biztos vagyok benne, hogy rengeteg mindent tudtam volna csinálni. De másik oldalról nagyon is örülök neki, mert legalább emberek közé mehetek ismét, illetve nem kaptam el a vírust. A napomat leginkább azzal töltöttem, hogy elújságoltam mindenkinek a hírt, illetve meglátogattam apuékat. Másnap pedig mentem vissza a munkába.

Szóval, aki esetleg karanténba erül és van rá lehetősége, az tud produktív lenni. Tudom javasolni, hogy az elején pihenje ki magát mindenki és utána a határ a csillagos ég. Festhetsz, írhatsz, olvashatsz, filmezhetsz, játszhatsz, felújíthatsz (ha van rá lehetőség), elkezdhetsz valamit online tanulni, vagy egy új nyelvet, megtanulhatsz normálisan főzni (de legalábbis kísérletezhetsz új kajákkal), hódolhatsz a szenvedélyednek, vagy ha az esik jól, akkor nem csinálsz az égvilágon semmit! A karantén nem börtön, nem büntetés, hanem lehetőségek tárháza, ahol az ember megtehet mindent, amit addig csak tervezett.